Első találkozás

Remegve várom a szombati napot

Szívem hozzád húz, ezt tán elmondhatom.

Furcsa kis érzések kavarognak bennem,

Csak azt tudom biztosan, veled kell lennem.

Szeretnék hajadba hosszan beletúrni,

Mosolyogva téged gyorsan átölelni.

Hosszú édes csókkal köszönteni téged,

Bebizonyítani, hogy hiába féltem.

Bevallom félek, ettől a naptól,

Tudom hogy benned is félelem tombol.

Mindketten félünk, mit szól majd a másik,

De nincs mitől félnünk, zavarunk elmúlik.

Remélem hogy tudod, szeretlek nagyon

A félelem mit érzek, csak kicsinyke dolog.

Fontosabb az, mit teljes szívemben érzek

S csak remélni tudom hogy te is ezt érzed.

Leírtad hogy szeretsz, nem is akárhogyan

Bináris kódból kaptam a számokat

Számokból betűk lettek, s ez a vallomás

Mosolyt csalt arcomra, és ez nem vitás.

Boldogságunk dátuma február kilenc

A hátralévő pár nap, elmúlik iziben

Szívemen egy lakat, kulcs hozzá e vers,

A kulcs most már téged illet, így átadom neked.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés