| Versek : Koszpek Ferenc válogatás |   
		
 Koszpek Ferenc válogatás
  2008.09.08. 19:58 
Egy pár versét válogattam össze "újdonsült" barátomnak, amiket mostanában olvastam.
   
Ajándék 
Vezet a szív szava, 
Éberen vigyáz rám: 
Gyere csak! - hív haza; 
Térdelek... Ki várná 
Elestem? Adományt 
Lelek a sír helyett: 
E verssel adom át 
Neked a szívemet. 
  
  
  
Ne félj 
Szép remény kélt, álomárnyék: 
végre élnék... Várok... Szállnék, 
s nem értem, mért nem vagy velem... 
Ne kérdezz félve, add kezed! 
  
  
A Fény felé 
CSillagsátor sápadt fénye 
Illan távol, vágyam érve; 
Lázas álmom véget nem ér, 
Lám: az ágyon még egy tenyér, 
Orrom éri, megcsókolom, 
Gondos égi kegy volt sorom: 
Átfog éned, hív merészen, 
Szádon érzem szívverésem. 
  
  
Otthon 
CSeppenő örömkönny... 
Ez lesz Ő! Köszöntöm, 
Nógat... Ó! Hív haza... 
Dobbanó szív szava... 
  
  
  
Örökkön-örökké 
Szeretném a szemed nézni az órám helyett, 
ne lássam a lasssan múló, néma perceket, 
Távol vagy most tőlem, nincs más, mit tegyek, 
számolom a másodperceket. 
Szeretém a homokórát kiüríteni, 
ne lássam a múló élet mindössze ennyi, 
de a homokszemek tovább peregnek, 
azt suttogják, sírig szeretlek... 
  
  
Égjen 
Imádlak ma, holnap sokkal jobban, 
Tűz a szívemben, mely Érted lobban, 
Ne kérd, oltsam el, nincs rá hatalom, 
Meg hát oltani nem is akarom! 
  
  
  
Lennék 
  
Lennék tavaszi szellő, 
          mely gyengéden simogat, 
lágyan bőrödhöz érve 
          enyhíti a kínokat. 
  
Lennék napfény, mely mindig 
          feldobja a napodat, 
melegével átjárja 
          minden fázó tagodat. 
  
Lennék egy puha lepel, 
          mely mikor hozzád simul, 
gyengéd érintésétől 
          mosolygós orcád pirul. 
  
Lennék szép színes virág, 
          hogy illatomat érezd, 
leszakítva száramról 
          a lényeget élvezd. 
  
Lennék én kókuszpálma, 
          hogy gyümölcsömet leszedd, 
érezzem a nyelvedet, 
          mikor húsomat eszed. 
  
Lennék homok a parton, 
          hogy csakis rajtam lépkedj, 
de finom, apró szemű, 
          hogy segítsem a lépted. 
  
Lennék ragyogó kék ég, 
          hogy egész nap érezzelek, 
a felhőket elhajtom, 
          hogy mindig nézhesselek. 
  
Lennék egy kicsiny madár, 
          minden nap Veled mennék, 
minden, és semmi lennék. 
          Mindegy! Csak Veled lennék! 
 |