Játékos csend honol a lelkében,
Mit ébren nem láthat, megőrzi álma rejtekében.
Tündöklő árnyak keringőre hívnak,
Szólít az éj, indulni kell.
Nappali sötétben nem látható a fény,
Lehunyja szemét, kitárul az ég.
Angyalok kórusa zengi az éneket
Egy szívről, ami csak egyszer szeretett.
Kanyargós ösvény fut a lába alatt,
Szárnya szegett szívének súlya
Bilincsként szorítja, s halkan,
Mintegy varázsszóra, elűzi a fájdalmat
Egy lélek érte kiáltó imádsága.
Suttogás, mely édes a szívnek,
Egy érintés, ami feledteti, hogy ez csak álom,
S mikor felébred látja, egyedül maradt ezen a világon.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.