|
Két vers
Ariadne 2008.03.12. 21:50
Az egyik ismeretlen, a másik Móra Ferenc alkotása
Ha van valaki, kit Te igazán szeretsz,
Kivel teljesen önmagad lehetsz,
Ki elfeledteti Veled a mát és a holnapot,
Kinek lehoznád az égről a Napot,
Kinek hangjától megdobban a szíved,
Kiben bízol s Belé veted hited....
Ha mindezt érzed, s egyszer megteszed,
Akkor elhiszem, hogy igazán szeretsz.
Ha naplementét látsz a tenger felett,
És sírásra görbül szád, mert Ő nem lehet Veled
Ha megakarod osztani örömöd, bánatod,
S Ő az első akire választásod jutott.
Ha Nélküle értelmetlennek tűnnek a hetek,
S a percekből lesznek évezredek.
Ha valami nagyon fáj legbelül, mert Ő nem lehet Veled,
Hisz a sors néha kegyetlen is lehet.
Ha mindezt érzed, s egyszer megteszed,
Akkor elhiszem, hogy igazán szeretsz.
Ha úgy érzed, hogy szíved csordultig tele,
S benne már gyűlöletnek nem találsz helyet,
Ha életed célja az, hogy boldoggá tegyed,
S legyőzöl minden akadályt, mi közétek jöhet.
Ha holnap feladnád eddigi életed, hogy Vele tarts,
Mert a sors így rendelkezett.
Ha mindezt érzed, s egyszer megteszed,
Akkor már tudom, hogy igazán szeretsz.
Ha Vele akarod leélni életed,
Ha Tőle akarod gyerekeidet,
Ha könnyeket csal szemedbe a boldog jövő,
S izgalommal tervezed, mi elkövetkező.
Ha érzed, hogy közétek már semmi nem jöhet,
Mert Vele akarsz lenni akkor is, ha már ősz, hajlott s beteg.
Ha mindezt érzed, s egyszer megteszed,
Akkor már meggyőztél, hogy igazán szeretsz.
Hisz minden gondolatod s tetted Ővele van tele,
Hisz naponta hálát adsz, hogy milyen az Isteni kegyelem
Mert ez nem lehet más, csak az IGAZI SZERELEM!
Mórra Ferenc: A szív
A szív a legfurcsább csavargó,
Vigyázzatok reá nagyon!
A megszokás halála néki,
De mindig kész van útra kélni,
Ha nyílik rája alkalom.
A szív a legfurcsább csavargó,
A tolvaj-utat kedveli,
Hiába tiltja tilalomfa,
Nem hajt veszélyre, tilalomra,
Még vakmerőbben megy neki.
A szív a legfurcsább csavargó,
Minden lépése új talány:
Onnan szalad, hol rája várnak,
S hívatlanul oson be másnap
Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó,
Ne bánjatok durván vele!
Mert ahonnan elűzték egyszer,
Hívhatják vissza bár ezerszer,
Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó -
Dölyfös kacajjal elszalad,
Hogy megalázva, elgyötörve
Visszalopódzék a küszöbre,
Hol csupa dacból megszakad
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó